Fitymaszűkület gyermekkorban – útmutató szülőknek
A kisfiúk nemi szervének fejlődése során gyakran felmerül a kérdés: mikor tekinthető normálisnak, ha a fityma nem húzható hátra, és mikor szükséges orvosi segítség? A fitymaszűkület és a fityma letapadás gyermekkorban gyakori, többnyire természetes állapot, ám fontos tudni, mikor kell beavatkozni a szövődmények megelőzése érdekében.
Mi az a fitymaszűkület és mikor beszélünk letapadásról?
A fitymaszűkület (orvosi nevén: phimosis) azt jelenti, hogy a fityma nyílása szűkebb a makk átmérőjénél, így az nem húzható hátra. A fityma letapadás (adhesio cellularis) ezzel szemben nem szűkület, hanem természetes sejtes összetapadás a fityma belső és a makk külső felszíne között, ami kisgyermekkorban teljesen normális jelenség.
Születéskor a fiú csecsemők túlnyomó többségénél a fityma nem hátrahúzható, és ez az állapot akár 3–5 éves korig is fennállhat anélkül, hogy kezelést igényelne.
Mikor nem okoz aggodalomra okot?
Az élettani fitymaszűkület csecsemő- és kisgyermekkorban teljesen természetes. A fityma fokozatosan válik mozgathatóvá, a sejtes letapadás pedig magától oldódik – gyakran a kisfiúk spontán erekciói is segítik ezt a folyamatot.
Amíg a gyermek normálisan vizel, nem tapasztalható fájdalom, gyulladás vagy duzzanat, addig általában nincs szükség semmilyen beavatkozásra. Ebben az időszakban a legfontosabb a megfelelő higiénia, illetve a türelmes kivárás.
A higiénia szerepe csecsemő- és kisgyermekkorban
A nemi szerv tisztán tartása már csecsemőkorban fontos. A pelenkacserék során nedves vattával vagy törlőkendővel tisztítsa meg az intim területet, fürdetéskor pedig langyos vízzel öblítse le a fitymát. A bőrt ne erőltesse, csak annyira mozdítsa, amennyire természetesen engedi!
Amikor a gyermek már nagyobb, fokozatosan megtanítható az önálló tisztálkodásra: óvodáskorban már elvárható, hogy fürdéskor megpróbálja óvatosan hátrahúzni a fitymát, majd visszahúzza a helyére.
Mi az a smegma, és mikor ad okot aggodalomra?
A smegma (fitymafaggyú) elhalt hámsejtekből és faggyúmirigyek váladékából álló, sárgás-fehér váladék, amely a makk és a fityma között halmozódhat fel. Kis fehér göbként látható lehet a bőr alatt. Normális körülmények között ez magától távozik, különösebb beavatkozás nélkül.
Csak akkor okoz problémát, ha fertőzés, gyulladás (balanitis) alakul ki – ez esetben váladékozás, pirosság, fájdalom is társul hozzá.
Mikor kezdjük el a fitymatornát?
Magyarországon 2-3 éves kortól javasolt elkezdeni a fityma óvatos tornáztatását, azaz a bőr hátra- és visszahúzogatását a gyermek együttműködésével. Ez naponta egyszer, lehetőleg fürdéskor történjen, amikor a meleg víz miatt a bőr rugalmasabb.
A mozdulatokat mindig a gyermek reakcióihoz igazítsa: soha ne erőltesse a hátrahúzást! A gyulladás megelőzése és a bőr rugalmasságának fenntartása érdekében bőrpuhító, gyulladáscsökkentő kenőcsök is alkalmazhatók – ezek használatáról konzultáljon gyermekorvossal vagy urológussal.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Javasolt szakembert felkeresni, ha:
- a fityma szűkülete akadályozza a vizelést (ballonszerűen felfújódik),
- 5 éves korra sem válik hátrahúzhatóvá a fityma,
- fájdalom, duzzanat, gyulladás jelentkezik,
- ismétlődő fertőzések vagy balanitis lép fel,
- gennycsorgás vagy vizeletelakadási tünetek mutatkoznak,
- a fityma gyűrűje heges, megvastagodott, porckemény tapintatú (lichen sclerosus gyanú).
A szakorvos szükség esetén helyileg alkalmazható szteroidos kenőcsöt javasolhat, melyet 6–8 héten keresztül kell alkalmazni.
Kóros fitymaszűkület és kezelési lehetőségek
Ha a fityma szűkülete 3 éves kor felett sem oldódik, illetve a korábban hátrahúzható bőr újra szűkülni kezd, akkor nem élettani, hanem kóros fitymaszűkületről beszélhetünk.
Kezelési lehetőségek:
- Konzervatív terápia: fokozatos fitymatorna szteroidos kenőccsel kombinálva, szakember irányításával.
- Műtéti megoldás: ha a fityma már jelentősen hegesedett, vagy a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt, a körülmetélés (circumcisio) válhat szükségessé.
A műtét altatásban, szakorvos által történik, és végleges megoldást jelent.
A fityma megfelelő ápolása a későbbi egészségmegőrzés része
A kisfiúk nemi szervének tisztán tartása és a fitymaszűkület időbeni felismerése hozzájárulhat a későbbi problémák – például a fertőzések vagy szexuális panaszok – megelőzéséhez. A szülők felelőssége, hogy figyelemmel kísérjék gyermekük fejlődését, és szükség esetén szakorvosi tanácsot kérjenek.
Összefoglalás
A fitymaszűkület gyermekkorban gyakran előforduló, legtöbbször élettani jelenség. A legtöbb esetben nincs szükség beavatkozásra, csupán türelmes gondoskodásra és megfelelő higiénére. Ha azonban a tünetek nem múlnak el, vagy szövődmények lépnek fel, mindenképpen javasolt gyermekorvos vagy urológus felkeresése.
