Húgyhólyag daganat: minden, amit tudni érdemes

Szerző: Magnus Medical Center | 2025. nov. 11.
Húgyhólyagrák

A húgyhólyag rosszindulatú daganata a hólyag nyálkahártyájából kiinduló, szabályozatlanul osztódó sejttömeg. A betegség kezdetben tünetszegény lehet, előrehaladva azonban beszűrheti a hólyag mélyebb rétegeit (kötőszövet, izom), ráterjedhet a környező szervekre és képezhet nyirokcsomó‑, illetve távoli áttéteket is.

 

Milyen gyakori és kiket érint?

  • A leggyakoribb húgyúti daganat.
  • Férfiaknál jóval gyakoribb (kb. háromszoros kockázat), döntően 55 év felett jelenik meg, de fiatalabbaknál is előfordulhat.
  • A gyakoriság az iparosodott országokban emelkedő tendenciát mutat.

 

Fő kockázati tényezők

  • Dohányzás – a legfontosabb tényező; az esetek nagyjából feléért felelős. A füstből származó karcinogének a vizelettel ürülnek és a hólyagnyálkahártyát érik.
  • Foglalkozási expozíció – policiklusos aromás vegyületek, anilinfestékek, aromás szénhidrogének, egyes vegyipari alapanyagok; bányászat, nyomdaipar, vegytisztítás, útépítés stb.
  • Krónikus hólyagirritáció/gyulladás – tartós katéter, kövesség.
  • Endémiás parazita – schistosomiasis (szubtrópusi, trópusi régiókban).
  • Életkor és családi halmozódás, egyes gyógyszer‑ és sugárterápiás előzmények.

 

A húgyhólyagrák vezető tünetei

  • Fájdalmatlan véres vizelet (hematuria) – lehet egyszeri vagy visszatérő, makroszkópos (látható) vagy csak mikroszkóppal kimutatható.
  • Irritatív vizelési panaszok – sürgető, gyakori inger, csípő/égő érzés.
  • Visszatérő „húgyúti fertőzések” mögött is állhat rejtett daganat.
  • Előrehaladott esetben: vesetáji/deréktáji fájdalom (felső húgyúti elfolyási akadály miatt), testsúlycsökkenés, csontfájdalom, lábduzzanat (áttétek).

Fontos: a fájdalmatlan véres vizelet minden esetben azonnali kivizsgálást igényel, akkor is, ha a panasz időközben megszűnik.

 

Hogyan állítják fel a diagnózist?

  1. Anamnézis és fizikális vizsgálat – tünetek, gyógyszerek, dohányzás, foglalkozási ártalmak.
  2. Vizeletvizsgálat és citológia – vörösvértestek, atípusos/rákos sejtek keresése.
  3. Képalkotás – hasi‑kismedencei ultrahang gyors szűrésre; a kiterjedés megítéléséhez CT (szükség szerint MR, intravénás urográfia/cystographia).
  4. Cystoscopia (hólyagtükrözés) – a legérzékenyebb módszer a hólyag belső felszínének megtekintésére; gyanús lézióból szövettan.
  5. TURBT – transurethrális daganateltávolítás diagnosztikus és terápiás célból; a definitív patológia dönti el a típust, grádust és az izominváziót.

 

Típusok és osztályozás röviden

  • Szövettan: az esetek ~90%‑a urothelialis (átmeneti sejtes) carcinoma; ritkább a laphámrák és az adenocarcinoma.
  • Grádus: jól vs. rosszul differenciált – utóbbi agresszívebb lefolyású.
  • Kiterjedés szerint:
    • Nem izominvazív (NMIBC) – nyálkahártya/lamina propria érintett.
    • Izominvazív (MIBC) – eléri/beszűri a detrusor izomréteget; nagyobb áttétkockázat.

 

Kezelési lehetőségek

A terápiát onkoteam (urológus, onkológus, radiológus, sugárterapeuta, patológus) személyre szabottan állítja össze.

Nem izominvazív daganat (NMIBC)

  • TURBT – teljes endoszkópos kimetszés.
  • Intravesicalis kezelés a kiújulás csökkentésére:
    • Kemoterápia (pl. egyetlen korai „instilláció”, majd kúrák).
    • BCG‑immunterápia magas rizikónál (kúraszerűen).

Izominvazív daganat (MIBC)

  • Képalkotó staging kötelező (CT/MR).
  • Radikális cystectomia regionális nyirokcsomó‑eltávolítással.
    • Urinediverzió:
      • Ileum‑konduit (sztóma) – a vizelet a hasfalon kivezetett zsákba ürül.
      • Ortotópiás neohólyag – bélből képzett hólyag a húgycsőhöz csatlakoztatva (válogatott esetekben).
  • Kemoradioterápia – hólyagmegtartó protokoll megfelelő kiválasztás mellett, illetve műtéti kontraindikációban.
  • Szisztémás kezelés – neoadjuváns/adjuváns kemoterápia; áttétes stádiumban kemoterápia és/vagy immunterápia.

 

Kiújulás és utánkövetés

  • A hólyagdaganatok kiújulási hajlama magas: felületes (NMIBC) formában is gyakori; típus‑ és rizikófüggően ~1/3‑tól akár 70%+‑ig terjedhet.
  • Szoros kontroll szükséges: az első 5 évben általában 3 havonta, majd 6 havonta cystoscopia, vizelet‑citológia és szükség szerint képalkotás.
  • Radikális műtét után kismedencei és távoli áttétek kizárására rendszeres radiológiai ellenőrzés javasolt.
  • Neohólyag/sztóma esetén a folyadék‑, só‑ és sav‑bázis háztartás követése, eszköz‑ és bőrápolási edukáció alapvető.

 

Mit tehet a megelőzésért?

  • Azonnali dohányzásról való leszokás – a kockázat és a kiújulás esélye is csökkenthető.
  • Munkavédelmi előírások szigorú betartása veszélyes anyagokkal dolgozóknál.
  • Bőséges folyadékfogyasztás, krónikus hólyagirritáció okainak rendezése (katéter, kő).
  • Figyelem a korai jelekre – hematuria esetén azonnali urológiai kivizsgálás.

 

Gyakori kérdések – rövid válaszok

A véres vizelet elmúlt, akkor is kell orvos?
Igen. A fájdalmatlan hematuria átmenetileg megszűnhet, de a kiváltó ok tisztázása elengedhetetlen.

Minden hólyagrákos betegnél el kell távolítani a hólyagot?
Nem. Nem izominvazív esetek jelentős részében TURBT + intravesicalis kezelés elegendő. Izominvazív daganatnál gyakran radikális műtét vagy kemoradio szükséges.

Visszatérhet a daganat?
Sajnos igen, ezért létfontosságú a protokoll szerinti utánkövetés.

 

Foglaljon időpontot Urológiai vizsgálatunkra!

Szakorvosaink gyors, célzott kivizsgálást (ultrahang, labor, cystoscopia) és személyre szabott kezelési tervet biztosítanak – a korai felismerés szó szerint életet menthet.